2019. április 26. napján hatályba lépett a szakmai körökben csak „Salátatörvény” néven ismert jogszabálycsomag, amely jelentős mértékben átalakította a magyar adatvédelmi politika rendszerét, és amelynek köszönhetően a munka törvénykönyvének (Mt.) – eddig ellentmondásos – rendelkezései is összhangba kerültek a GDPR (Európai Általános Adatvédelmi Rendelet) által támasztott elvárásokkal az alábbiak szerint.

Garanciális jelleggel rögzítette a jogalkotó, hogy a munkavállalót előzetesen kifejezett formában, azaz írásban kell tájékoztatni a személyiségi jog korlátozásának módjáról, feltételeiről és várható tartamáról, továbbá szükségességét és arányosságát alátámasztó körülményekről. A munkavállaló személyiségi joga ebben az esetben is csak akkor korlátozható, ha a korlátozás a munkaviszony rendeltetésével közvetlenül összefüggő okból feltétlenül szükséges és a cél elérésével arányos. Utóbbira azoknak a munkáltatóknak kell különösen ügyelnie, akik, vagy amelyek technikai eszközöket alkalmaznak munkavállalóik feladat- és munkakörében végzett tevékenységének ellenőrzéséhez.

A módosított Mt. szerint a munkáltató a munkavállalótól olyan nyilatkozat megtételét vagy személyes adat közlését követelheti csak, amely a munkaviszony létesítése, teljesítése, megszűnése (megszüntetése) vagy e jogviszonyból származó igény érvényesítése szempontjából lényeges. Fentiek alátámasztásához a munkáltató okirat bemutatását kérheti a munkavállalótól, azonban – ahogyan arra az adatvédelmi hatóság egy irányadó állásfoglalásában korábban rámutatott már – a munkavállaló okiratainak munkahelyi archiválására nincs lehetőség, a munkáltatónak az eredeti okmányok bemutatásával és a szükséges adatok feljegyzésével kell beérnie. A hatósági igazolványról készített egyszerű másolat nem rendelkezik bizonyító erővel arról, hogy hiteles másolata egy érvényes hatósági okmánynak, ráadásul az ilyen másolatok kezelése a célhoz kötött adatkezelésbe, mint általános adatkezelési irányelvbe ütközik. Egy arcképes okmány akkor rendelkezik bizonyító erővel, ha annak alapján a HR ügyekért felelős alkalmazott megbizonyosodhat arról, hogy az igazolványon szereplő személy képmása és az okmányt felmutató személy megegyeznek. Az azonosítás és az adatrögzítés más módszerrel (adatlap kitöltése, szerződéses szövegbe foglalás, elektronikus adatbázisba való felvétel) is elvégezhető.

Az erkölcsi bizonyítványokban fellelhető információ bűnügyi személyes adatnak, és mint ilyen, különleges adatnak minősül, és kizárólag akkor kezelhető, ha azt jogszabály lehetővé teszi vagy az adat közhatalmi szerv kezelésében áll. Az Mt. módosítása szerint a munkáltató a munkavállaló vagy a munkáltatóval munkaviszonyt létesíteni szándékozó személy bűnügyi személyes adatát annak vizsgálata céljából kezelheti, hogy a törvény vagy a munkáltató a betölteni kívánt vagy a betöltött munkakörben nem korlátozza vagy nem zárja-e ki a foglalkoztatást. Korlátozó vagy kizáró feltételeket a munkáltató akkor határozhat meg, ha az adott munkakörben az érintett személy foglalkoztatása a munkáltató jelentős vagyoni érdekének, törvény által védett titok, lőfegyver, lőszer, robbanóanyag, a mérgező vagy veszélyes vegyi vagy biológiai anyagok, vagy nukleáris anyagok sérelmének veszélyével járna. Korábbi okfejtésünk nyomán azonban az erkölcsi bizonyítványokról másolat továbbra sem készíthető.

Hozzátesszük, az adatvédelmi hatóság mintegy kiegészítve a fenti rendelkezéseket a közelmúltban olyan állásfoglalást publikált, mely szerint az erkölcsi bizonyítvány adatainak kezelése a munkáltató jogos érdeke alapján is biztosított, amennyiben a jogalap ún. érdekmérlegelési teszt által megfelelően alátámasztott és megindokolt.

Az Mt. immáron főszabályként tartalmazza, hogy a munkavállaló a munkáltató által a munkavégzéshez biztosított számítástechnikai eszközt – a felek eltérő megállapodás hiányában – kizárólag a munkaviszony teljesítése érdekében használhatja. A munkaszerződésnek vagy módosításának tehát kifejezetten tartalmaznia kell, hogy a munkáltató engedélyezi-e a céges eszközök, így például a mobiltelefonok vagy a számítógép magáncélú használatát.
A munkáltató az ellenőrzése során a munkaviszony teljesítéséhez használt számítástechnikai eszközön tárolt, a munkaviszonnyal összefüggő adatokba tekinthet be legfeljebb. E szabály irányadó akkor is, ha a felek megállapodása alapján a munkavállaló a munkaviszony teljesítése érdekében saját számítástechnikai eszközt használ. Az adatvédelmi hatóság a munkahelyi adatkezelések alapvető követelményeiről szóló állásfoglalásában már évekkel ezelőtt hangsúlyozta a fokozatosság elvének betartását, valamint a munkavállaló jelenlétének biztosítását célirányos ellenőrzések esetében. Az előzetes tájékoztatás követelménye miatt elengedhetetlen, a későbbi viták elkerülése miatt pedig javasoljuk meglévő és leendő ügyfeleinknek a számítástechnikai eszközök használatára vonatkozó és a jogszabályokkal összhangban álló belső szabályzatok kialakítását.

A fenti tájékoztatás nem teljes körű, amennyiben jelen bejegyzésben foglaltakkal vagy egyéb, adatvédelmi tárgyú üggyel kapcsolatban kérdése merülne fel, forduljon kollégáinkhoz bizalommal az ismert elérhetőségeken.

Tisztelt Partnerünk!

Ezúton szeretnénk felhívni a figyelmét a Magyarország biztonsági érdekét sértő külföldi befektetések ellenőrzéséről szóló 2018. évi LVII. törvénnyel bevezetésre kerülő új szabályokra, amelyek 2019. január 1. napjától érdemi korlátozásokat vezetnek be a Magyarországon történő külföldi befektetésekkel kapcsolatban.

A jogszabály értelmében külföldi befektetőnek minősül az Európai Unión, az Európai Gazdasági Térségen, valamint a Svájci Államszövetségen kívüli állam állampolgára, vagy ilyen államban bejegyzett jogi személy.

Szintén a külföldi befektetőkre vonatkozó szabályok alkalmazandók a meghatározott tevékenységet folytató, magyarországi székhelyű gazdasági társaságban meghatározott tulajdonrészt, valamint befolyást szerző

(a) Magyarországon,
(b) az Európai Unióban,
(c) az Európai Gazdasági Térségben,
(d) valamint a Svájci Államszövetségben

bejegyzett jogi személy, ha e személyben a külföldi befektető többségi befolyással rendelkezik.
2019. január 1. napjától külföldi befektető kizárólag a belügyminiszterhez tett bejelentés és a bejelentés tudomásulvételének visszaigazolását követően szerezhet meghatározott tevékenységet folytató, magyarországi székhelyű

(a) nyilvánosan működő részvénytársaságban 10%-ot,
(b) egyéb gazdasági társaságban 25%-ot

meghaladó tulajdonrészt, valamint a Polgári Törvénykönyv szerinti meghatározó befolyást.

A külföldi befektető bejelentési kötelezettsége abban az esetben is fennáll, ha az egyéb gazdasági társaságban történő tulajdonszerzése a 25%-ot nem éri, azonban annak eredményeként a külföldi befektetők tulajdonrésze összességében meghaladja a 25%-ot.

A külföldi befektetőt bejelentési kötelezettség terheli abban az esetben is, ha meghatározott tevékenységre magyarországi fióktelepet létesít.

Bejelentés-köteles továbbá a meghatározott tevékenység folytatásához szükséges infrastruktúrák, berendezések és eszközök üzemeltetési jogának megszerzése is, valamint a külföldi befektető által a fentiek szerinti mértékben tulajdonolt gazdasági társaság tevékenységi körének kiterjesztése valamely meghatározott tevékenységre.

A bejelentési kötelezettséggel érintett meghatározott tevékenységi körök az alábbiak (amely tevékenységeket egyébként a Magyarország biztonsági érdekét sértő külföldi befektetések ellenőrzéséről szóló 2018. évi LVII. törvény végrehajtásáról szóló 246/2018. (XII. 17.) Korm. rendelet (Vhr.)  1. sz. Melléklete tovább konkretizálja):

(a) fegyver- és lőszergyártás, valamint egyes haditechnikai eszközök előállítása,
(b) kettős felhasználású termék előállítása,
(c) egyes titkosszolgálati eszközök előállítása,
(d) egyes pénzügyi és kiegészítő pénzügyi szolgáltatások nyújtása
(e) egyes villamos energiával kapcsolatos szolgáltatások nyújtása,
(f) egyes földgázellátással kapcsolatos szolgáltatások nyújtása,
(g) egyes víziközmű-szolgáltatással kapcsolatos szolgáltatások nyújtása,
(h) egyes elektronikus hírközléssel kapcsolatos szolgáltatások nyújtása,
(i) valamint egyes elektronikus információs rendszerek kialakítása, fejlesztése vagy működtetése.

Fontos megjegyezni, hogy a Vhr. az egyes tevékenységekhez kapcsolódóan meghatároz kivételeket is, ezért egy tervezett tranzakció előtt fontos ellenőrizni, hogy a tranzakció létrejöttéhez vagy zárásához valóban szükséges az új szabályozás szerinti eljárás lefolytatása.

A bejelentést a tulajdonszerzéstől, az üzemeltetési jogra vonatkozó szerződés megkötésétől, vagy az újonnan felvett tevékenység bejegyzésétől számított 10 napon belül kell megtenni, melyben a külföldi befektetőnek be kell mutatnia eddigi gazdasági tevékenységét, és csatolnia kell minden olyan okiratot, amely alapján megállapítható a külföldi befektető és a külföldi befektetőben részesedéssel rendelkező jogi személyek tulajdonosi szerkezete, valamint tényleges tulajdonosa.

A belügyminiszter a bejelentés alapján megvizsgálja, hogy a tulajdonszerzés, az üzemeltetési jog megszerzése, vagy az újonnan felvett tevékenység folytatása sérti-e Magyarország biztonsági érdekét, és a bejelentés megtételétől számított 60 napos – különösen indokolt esetben 120 napos – határidőn belül a bejelentést írásban visszaigazolja, vagy a tulajdonszerzést, az üzemeltetési jog megszerzését, vagy az újonnan felvett tevékenység folytatását megtiltja. A tiltó döntés ellen egyszerűsített közigazgatási per kezdeményezhető.

A bejelentési kötelezettség elmulasztása minden esetben bírság kiszabását vonja maga után, melynek mértéke természetes személy esetén legfeljebb 1.000.000.-Ft, jogi személy esetén legfeljebb 10.000.000.-Ft-ig terjed. A bírság kiszabásával egyidejűleg a miniszter lefolytatja a fenti eljárást.

Fentiekre való tekintettel javasoljuk ügyfeleink részére, hogy közösen vizsgáljuk meg a külföldi részvétellel történő tranzakciós szándék rögzítését követően, hogy a befektetés a fenti korlátozó szabályok hatálya alá esik-e, és ennek megfelelően alakítsuk ki a tranzakció feltételeit.

Tisztelt Partnerünk!

Ezúton szeretnénk felhívni a figyelmét a Magyarországon nyilvántartásba vett gazdálkodó szervezeteket érintő Cégkapu-regisztrációs kötelezettségre.

Az Ügyfélkapuhoz hasonló Cégkapun keresztül a Magyarországon nyilvántartásba vett gazdálkodó szervezetek 2018. január 1. napjától online tartják majd a kapcsolatot a hivatalokkal, elektronikus úton hivatalos dokumentumokat küldhetnek, fogadhatnak, így személyes ügyintézés nélkül, kényelmesebben és gyorsabban intézhetik ügyeiket.

A regisztrációt az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: „E-ügyintézési törvény”) alapján, augusztus végéig kell elvégezni, a törvény azonban egy átmeneti felkészülési időszakot biztosít, így ez 2017. december 31-ig hátrányos jogkövetkezmények nélkül tehető meg.

Az online regisztrációs oldal az alábbi linken érhető el:

http://cegkapu.gov.hu

Az elektronikus ügyintézés részletszabályairól szóló 451/2016. (XII. 19.) Korm. rendelet szerint a gazdálkodó szervezet nevében a cégkapu-regisztrációt a gazdálkodó szervezet képviseletére jogosult természetes személy kezdeményezheti. A képviseletre jogosult azonosításának, így a Cégkapu-regisztrációnak is előfeltétele, hogy a képviselő rendelkezzen ügyfélkapus hozzáféréssel vagy új típusú ún. e-személyazonosító igazolvánnyal vagy telefonos azonosítóval. A képviselő által más természetes személy számára is adható (legalább teljes bizonyító erejű magánokirati formában, külföldi aláírás esetén megfelelő hitelesítéssel ellátva) meghatalmazás a regisztráció elvégzésére, amennyiben rendelkezik ügyfélkapu-hozzáféréssel, vagy a fentiekben kifejtett egyéb módon azonosítható a Központi Azonosítási Ügynök szolgáltatás által.

Amennyiben kérdése merülne fel a regisztrációval kapcsolatban, kérem, forduljon hozzánk bizalommal, és szükség esetén örömmel állunk szíves rendelkezésére a jogszabályoknak való megfelelőség biztosításában, valamint egyéb jogi szolgáltatások céljából.

Tisztelt Partnerünk!

Ezúton szeretnénk felhívni a figyelmét a korlátolt felelősségű társaságok kötelező feltőkésítésével kapcsolatos határidők módosítására.

2014. március 15. napján új Polgári Törvénykönyv, a 2013. évi V. törvény (Ptk.) lépett hatályba, amely számos új, a gazdasági társaságokat érintő változást tartalmaz.

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi CLXXVII. törvény (Ptké.) alapján a cégjegyzékbe bejegyzett, valamint a bejegyzés alatt álló gazdasági társaság a Ptk. hatálybalépését követő első létesítő okirat módosítással egyidejűleg köteles a Ptk. rendelkezéseivel összhangban álló továbbműködéséről dönteni, és a legfőbb szervi határozatot a cégbírósághoz benyújtani.

A fent említett módosítás hiányában a Ptké. szerint a Ptk. rendelkezéseivel összhangban álló továbbműködés időpontja közkereseti és betéti társaságok esetében 2015. március 15. napja volt, korlátolt felelősségű társaságok, részvénytársaságok és egyesülések esetén pedig 2016. március 15.

Ezen határidőt a 2016. évi I. törvény 2016. március 10. napi hatállyal az alábbiak szerint módosította.

Az új Ptk. társasági jogot érintő talán legnagyobb újítása az, hogy a korlátolt felelősségű társaságok törzstőke-minimumát 500.000,- Ft helyett 3.000.000,- Ft összegben határozza meg. A korlátolt felelősségű társaság, amelynek jegyzett tőkéje nem éri el a hárommillió forintot 2016. március 15. helyett legkésőbb 2017. március 15. napjáig köteles a törzstőkéjének megemeléséről dönteni, vagy olyan gazdasági társasággá átalakulni, amelynek törvényben előírt feltételeinek megfelel, és ezzel egyidejűleg kell döntenie a Ptk. rendelkezéseivel összhangban álló továbbműködéséről. Ezen döntésig a társaságnak a Gt. rendelkezéseit kell alkalmaznia.

Azok a társaságok, amelyek a minimális tőkekövetelménynek megfeleltek, változatlanul 2016. március 15. napjáig voltak kötelesek dönteni a Ptk. rendelkezéseivel összhangban történő továbbműködésükről, és létesítő okiratuk ezen időponttól kezdve nem tartalmazhat a Ptk. rendelkezéseivel összhangban nem álló rendelkezést.

A változásbejegyzési kérelmet illeték és közzétételi költségtérítés megfizetése nélkül lehet a cégbírósághoz benyújtani, feltéve, hogy az ahhoz csatolandó létesítő okirat módosítása kizárólag a Ptk. rendelkezéseihez történő igazítás, illetve a Ptk. eltérést engedő szabályainak alkalmazása miatti módosításokat tartalmaz. Egyéb cégadatot is érintő változás esetén e kedvezmény nem alkalmazható, ám ebben az esetben is csak az e cégadat módosítására vonatkozóan egyébként fizetendő illetéket és közzétételi költségtérítést kell fizetni.

Amennyiben kérdése merülne fel a kötelező módosításokkal kapcsolatban, illetve amennyiben az Ön társasága nem felel meg a jogszabályban foglalt követelményeknek, kérem forduljon hozzánk bizalommal, és szükség esetén örömmel állunk szíves rendelkezésére a jogszabályoknak való megfelelőség biztosításában, valamint egyéb jogi szolgáltatások céljából.